Spiritualitás & okkultizmus

Különbség a spirituális erő és az okkult erő között

AMÉLIA NAGY·2017. AUGUSZTUS 4.

 

SRI CHINMOY: A spirituális erő nagyon tágas és tündöklő. Folyamatosan kiterjeszti mind a végest, mind pedig a végtelent. Ha valami kicsi, a spirituális élet megnöveli. Ha már eleve is nagyon nagy, a spiritualitás még nagyobbá teszi. Az okkult erő más természetű. Azt mondhatjuk, hogy az egy közvetlen, kihegyezett, azonnali erő – nagyon éles, mint a kard pengéje.

Ha spirituális erőt használunk, az csupa béke és harmónia. Ha valaki spirituális erőt alkalmaz rajtunk, azt érezzük, hogy az egy dinamikus erő, de ugyanakkor nincs benne erőszak. Olyan, mintha a békés, nyugodt tengert látnánk. Amikor kavarog a hullámoktól, az riasztó, de amikor a tenger csendes, akkor nem félünk tőle. Ennek ellenére mindkét esetben ugyanaz az erő van jelen. Ha belépünk a tenger tudatába, láthatjuk, hogy hatalmas, korlátlan ereje van. A spirituális erő egy csendes, végtelen kiterjedés, mint a nyugodt tenger, amelyben nincsenek erőszakos mozgások. Mégis kézzelfogható dinamikus erővel bír.

Az okkult erőben ugyanakkor van egyfajta mozgás, ami szinte mindig nyugtalan. A gyermeknek van ereje, és a felnőttnek is van ereje. A gyermek ereje állandóan megmutatkozik vagy kinyilvánul, mivel a gyermek folyamatosan ki akarja fejezni erejét. A felnőtt ember azonban tudja, hogy van ereje, és hogy az szükség szerint rendelkezésére áll, ezért azt nem kell állandóan kimutatnia. Az okkult erők birtokosának ritkán van békéje, míg a spirituális erők birtokosát elárasztja a béke. Az okkult erőkkel bíró ember hatalmas mutatványt csinál okkultizmusából. A spirituális erőket birtokló jógi belsőleg próbálja megváltoztatni a világ arcát.

Az okkult erőt nagyon gyakran használják negatív módon. Az okkultizmusban azt láthatjuk, hogy az erő gyakorlatilag olyan, mint egy vérengző állat ereje. Ha az okkult erő használója nem bölcs, akkor az csak rombolásra szolgál. Csak úgy lehet pozitív, ha spirituális mester irányítja. Okkult erőt birtokolni olyan, mint kötélen járni – nagyon veszélyes és kockázatos. Spirituális erővel rendelkezni olyan, mint egy veszélytelen szilárd úton sétálni. Ha valaki rendelkezik mind spirituális, mind pedig okkult erővel, akkor szintén nincsenek nehézségek, nem fenyeget veszély.

A spirituális erővel elérjük a sikert – lassan, töretlenül és biztosan. Tévedhetetlenül elérjük, amit kitűztünk magunk elé. Az okkult erővel, ha helyesen használjuk, azonnal és közvetlenül megtehetjük, amit tenni akarunk. Ha az okkultizmus rendkívüli sebessége szükségét érzi, hogy átadja magát a spirituális erő bölcsességfényének, akkor az okkultizmus valódi áldás az emberiség számára. Valódi ajándék Istentől, mivel az emberiségnek nincs türelme; mindent egy pillanat alatt akar megkapni. De ha az okkultizmus ellenáll a spirituális erőnek, magát az igazságot tagadja meg. És ha tagadja az igazságot, rombolást teremt az emberiségben és az emberiség számára.

Ha valaki az okkultizmust az emberiség tudatának felébresztése céljából akarja gyakorolni, először le kell győznie a félelmet: a fizikai, a vitális, a mentális és a pszichikai félelmet. Ha azért akarjuk az okkultizmust alkalmazni, hogy szolgáljuk a Legfelsőbbet, az emberiségben lakozó istenit, akkor le kell győzni az alsórendű életerőt, amit szexualitásnak nevezünk. Ezt a természetünkben lévő tisztátalan, sötét vágyat teljesen le kell győzni. Azután, ha valaki ráébred, hogy az Örök Életet éli ebben a mulandó életben, akkor a saját lényében vagy tudatában megszerzett Végtelenséget, Örökkévalóságot és Halhatatlanságot az emberiség, isteni módon való, szolgálatára tudja használni. Ilyenkor az okkult erő valódi áldás.

Szeretném, ha odaadó tanítványaim, akiket érdekel az okkultizmus, észben tartanák: első a spiritualitás, azután jöhet az okkultizmus, első az isteniség, azután jön az emberiség. Ha már ismerjük az isteniséget, és az isteniségben tudunk maradni, csak akkor lehetünk az emberiség szolgálatára. A kinyilvánítás megvalósulás nélkül egyáltalán nem kinyilvánítás. Olyan, mint az élettelen test.

Ha egyszer elérem a célt, és a céllá válok, akkor már minden bennem van. Semmi sem zavarhat meg, semmi sem pusztíthat el, semmi sem bánthat, semmilyen módon sem. Isten teremtésében minden látható, érezhető és elfogadható. A megvalósult ember mind a spirituális, mind az okkult erővel bánni tud. Az Igazság felismerése után, annak kinyilvánításához a földön, segítségül kell hívnunk minden tudati síkot, beleértve az okkult síkot is.

A spiritualitás sokkal magasabb-rendűbb az okkultizmusnál. Az okkult régió és az okkult gyakorlat is Isten teremtésének része. De ha Isten-megvalósítást akarunk, nem kell feltétlenül átmennünk az okkult régión. Ha valakinek Istenre és csakis Istenre van szüksége, akkor azt kell, hogy mondjam, az okkultizmus egy cseppet sem segít az Isten-megvalósításban. A spiritualitás azonban abszolút szükséges Isten megvalósításához.

Az igazi spirituális keresőt egyáltalán nem érdekli az okkultizmus. De a Legfelsőbb felé vezető útján az okkult erő néha magától eljön hozzá, mint próbatétel, hogy kiderüljön, vajon nagy hatást tesz-e rá, és megmutatja-e a világnak csodatevő képességeit, vagy megfelelően és isteni módon használja azt. Néha, amikor a kereső a megvalósulás küszöbén áll, az okkult erők a különböző tudati síkokról eljönnek hozzá, és megérintik a lábát. Azt mondják: ”Mester, használj minket. A szolgálatodra leszünk, nem fogunk rosszat tenni. Csak használj minket megvalósulásod beteljesítésére.” Meglehetősen sok spirituális mester esetén történt ez meg.

Nagyon sokszor használtam okkult erőt, de mindig csak akkor, ha a bennem lakozó Legfelsőbb Úr erre megkért. És csak arra használom, hogy belsőleg segítsek. Nem szeretem külsőleg használni az okkult erőmet, mert félreértenének. És sosem fogom arra használni, hogy megkínozzak, vagy megbüntessek valakit.

Az okkult erő nagyon dinamikus, de gyakran előfordul, hogy nem merítenek belőle dinamikát. Ehelyett erőszakot merítenek belőle, és ezt az erőszakot arra használják, hogy másoknak ártsanak, vagy hogy saját személyes vágyaikat beteljesítsék. Az okkult erő önmagában nem rossz. Vannak, akik azt mondják, hogyha valaki okkult erőhöz jut, akkor félrevezet másokat, és tönkreteszi saját magát. Indiában néhány spirituális személy egyáltalán nem törődik az okkult erővel. De ez az erő önmagában nem rossz, csak az, ahogy használják. A tűzzel megégethetjük magunkat, de főzhetünk is vele. Ha van egy késünk, azzal leszúrhatunk valakit, vagy faraghatunk vele egy gyönyörű szobrot. Bizonyos mértékig igaz, hogy ha nincs késed, nem tehetsz vele semmi rosszat. De sok jó dolog is van, amit így esetleg szintén nem tudsz megtenni. Nekünk kell bölcsen bánni az okkult erővel, ha megkapjuk.

Vannak Indiában olyan spirituális mesterek, akik azt tanácsolják tanítványaiknak, hogy egyáltalán ne foglalkozzanak az okkult erőkkel, hanem először a spirituális életet gyakorolják. Akkor spirituális erőre tesznek szert, ami nem okozhat problémát. Természeténél fogva a spirituális erőnek nincsenek olyan erőszakos és romboló tulajdonságai, mint az okkult erőnek, de még a spirituális erővel is vissza lehet élni, ha valaki nem hallgat belső lénye vagy a Legfelsőbb parancsára.

Vannak olyan spirituális keresők is, akik a spiritualitást és az okkultizmust együtt gyakorolják. Azt mondják, hogy napközben a spiritualitást kell gyakorolni, éjszaka pedig az okkultizmust. Járjon a spiritualitás és az okkultizmus kéz a kézben. Ez az út egy kicsit veszélyes. Sokan próbálkoztak vele, de legtöbbjüknek nem sikerült a kettőt megfelelően egyesíteni. A legbiztosabb és leghatékonyabb módszer, ha nekivágunk a spirituális útnak, és saját tudatunkat a Végtelenbe és az Örökkévalóságba tágítjuk. Ily módon teljes uralmat nyerünk az okkult világ fölött.

Ha egy spirituális mesternek megvan a képessége, hogy spirituális erőt használjon, megkérdezhetjük tőle, képes-e okkult erőt is használni, anélkül, hogy hibázna. A válasz, nem. Ha egy spirituális mester spirituális erőt használ, általában jól használja. De ha okkult erőről van szó, alapvetően nem él vissza vele, de előfordulhat az is, hogy egyszerűen nem tudja kezelni. Rettenetes ellentét van a spirituális erő és az okkult erő között, ha a mester nem a legmagasabb osztályú. Mit tehet ebben az esetben? Teljesen el kell vetnie okkult erejét. Azt kell mondania: „Én ezt nem kérem. Túl veszélyes. Hadd használjak csak spirituális erőt, ami a fény és üdvösség végtelen tengere. Ez a fény és üdvösség elegendő erő nekem.”

Ha tényleges törekvésed és meditációd mellett csak egy kicsit is gyakorlod a kundalini jógát – mondjuk csak tizenöt percet naponta – meglátod, hogy a pszichikai vagy okkult központjaid megnyílnak. De ha csak azért lépsz a belső életbe, hogy okkult erőre tegyél szert, hogy képességeidet megmutathasd a világnak, akkor életedben sosem virrad fel a valódi spiritualitás. Ha meg akarod nyitni a szívközpontodat, és csodákat akarsz tenni, hogy az emberek nagyra tartsanak és bámuljanak, tévedsz, ha azt hiszed, hogy csodálatuk és nagyrabecsülésük jobban ösztönöz majd. Más esetekben, ha teszel valamit, és ezért az egekig magasztalnak, lehet hogy lelkesedést nyersz belőle, hogy még jobban csináld. Ebben az esetben azonban ez nem így működik. Ha fitogtatod az okkult erődet, és mások csodálnak, biztos lehetsz benne, hogy ez a vesztedet okozza. Egyáltalán nem leszel inspirált; épp ellenkezőleg, ahelyett hogy mélyen magadba merülnél, hogy valódi megvalósulást kapj, azon igyekszel majd, hogy okkult erődet növeld. Az okkult erő csupa kísértés.

Minél inkább mutogatod okkult erődet, annál gyorsabban veszíted el, mivel nem tudtál eggyé válni a forrással. Az okkult erő forrása a fény – meglehetősen korlátozott, de mindazonáltal igen tiszta fény. Ha fénnyel akarsz foglalkozni, spirituális fénnyel kellene foglalkoznod. Ha korlátozott is, nem baj, mert nem okoz veszélyt. Esetleg fejfájást kapsz, ha túl sokat hívsz le belőle, de elpusztítani nem fog. Még ha képességeden felül hozol is le spirituális erőt, az akkor sem pusztít el teljesen. De ha képességeiden felüli okkult erőt húzol magadhoz, akkor a bolondok házában végzed. Ennyire veszélyes, ennyire romboló hatású.

Első kívánságunk az kell legyen, hogy a Legfelsőbb kedvében járjunk. Hogy a kedvében járhassunk, minden törekvésünket Neki kell adnunk, és mindent a Lábai elé kell helyeznünk. Ha már elégedetté tettük, az Ő dolga, hogy spirituális erőt vagy okkult erőt ad-e nekünk, vagy éppen mindkettőt. Ha spirituális erőt akar adni nekünk, nagyszerű. Ha okkult erőt akar adni, az is nagyszerű. Ha átadtuk magunkat az Akaratának, és Ő okkult erőt ad nekünk, nyugodtak lehetünk, hogy azt a képességet is megadja, hogy azt helyesen, az Ő céljaira használjuk.

Ha saját módodon akarsz a Superelme kedvében járni, sok tettetett dolgot teszel, hogy az örömére szolgálj. Foggal-körömmel próbálsz meg a kedvére tenni. Ha természeted nem tiszta, még addig is elmehetsz, hogy megpróbálsz hízelegni Neki, vagy megvesztegetni Őt. De ha természeted tiszta, teljesen tiszta, hófehér, akkor úgy próbálsz a kedvére tenni, ahogyan azt Ő szeretné. Ha meg tudod ezt tenni, ha Istent az Ő saját módján tudod megörvendeztetni, minden okkult erő és minden spirituális erő a lábaidnál fog heverni, és szolgálni fog téged. A világnak arra van szüksége, hogy Isten kedvében járjon. Ha a kedvében tud járni, kész lesz a megvilágosodásra. De a világ kudarcra ítéltetett, mert hatalomért könyörög. Ha a világ Isten Szeretetét kérné, Isten mostanra már megmentette, megvilágosította, tökéletessé és halhatatlanná tette volna.

© 2017 Dharma Lélekközpont® (Három Majom Stúdió®*Mosolyiskola®*cheniNAerien®)- Holistic Center- Minden jog fenntartva.

Bemutatkozás

Free Joomla! templates by AgeThemes