Történelem

Egy kis történelem

A Három bölcs majom története

Nikkó (Napfény) ősi japán város. Itt található Tósógú és a Futaraszan szentélyek, valamint a Rinnódzsi templomegyüttes.

Nikkó története a legenda szerint 766-ban kezdődött. Ekkor egy Sotó nevű szerzetes, a település történetének egyik legfontosabb alakja, isteni parancsból megmászta a település mellett fekvő Nantai csúcsot és rajta megépítette a Sihonrjúdzsi templomot. A várost övező három hegy az évszázadok során a sintó, majd később a buddhizmus szent helyévé vált.

A 12. században Nikkó szentélyei és templomai egyre fontosabb szerepet kaptak hála az akkor uralkodó Minamoto no Joritomónak és a Gendzsi családnak. 1617-ben megkezdődött a Tósógú szentély építése, amit a Tokugava Iejaszu iránti tisztelet jeléül építettek. A modern várost 1954. február 1-jén alapították.

Az ősi város- Tósógú

Tósógú szentély építését 1617-ben rendelte el Tokugava Hidetada, elhunyt édesapja, Tokugava Iejaszu számára 1636-ban Tokugava Iemicu felújítatta az épületeket, és 35 új épület építését adta parancsba, majd újabb 20 épületet építettek a szentélyegyütteshez.

A legjelentősebb épületetek a Honden, azaz a főcsarnok, a Jomeimon és a Karamon kapuk. A szentély mellett több száz lépcső vezet át a szugifenyők erdején keresztül az edényekig, amik Tokugava Iejaszu főldi maradványait tartalmazzák.

A Sinkjúsa (Szent Ló istálló) sötét faépület mely aranyveretekkel van díszítve. A homlokzatát a három bölcs majom, a kínai és  japán kultúra fontos jelképe díszíti.

A "három majom" szimbólum egy 17.századi japán templom oszlopcsarnoka felett található faragásból ered, melyen ez a bizonyos három bölcs majom jelenik meg. A  misztikus majmokat ("sambiki saru") a templom őrzőjének mondják , illetve Shuomen szolgáinak. A majmok név szerint: Mizaru (eltakarja a szemeit), Kikazaru (eltakarja a füleit), és Iwazaru (eltakarja a száját). Japánul a "nem látok, nem hallok, nem beszélek" mondás így néz ki:

"Mizaru, Kikazaru, Iwazaru".

A három majom alapvető gondolatát a kínai Tendai szekta buddhista szerzetese vezette be Japánba, valószínűleg Kr.u. a 8.században. Ez a gondolat feltételezhetően az indiai buddhista tanításokon alapult. Japánban ezeket a majmokat először egy ijesztő, háromszemű, sokkarú istenséggel hozták kapcsolatba, akit Vadjra-nak hívtak. A majmok gesztusai (a fülek, szemek és a száj eltakarása) festői módon fejezték ki és közvetítették az isten parancsát. Vadjra tanítása szerint ha nem látunk, nem hallunk és nem beszélünk, akkor a baj elkerül minket.
A három majom szimbóluma egy Japánban ismert népi hit, a "koshin" részét képezte. Koshin éjszakáján az emberek összegyűltek, és hajnalig ébren maradtak. Közben Shuomen Kongo-hoz  imádkoztak. Az emberek az ébren maradással próbálták elkerülni, hogy rossz cselekedeteik a mennybéli isten fülébe jussanak. A három majmot gyakran lehet látni azokon a papírtekercseken,amiket a szertartáshoz használtak. Ezen tekercsek szerint a majmok a hírnökök szerepét töltötték be. Néhány templomban is láthatunk három majom szobrokat, és Japán vidéki területein "koshin" kövek is találhatók. A koshin néphitről szóló első feljegyzés egy ünnepelt japán pap, Jikasu-daishi nevéhez fűződik. Kínába látogatásakor részt vett egy koshin szertartáson, melyről azt írta, hogy nagyon hasonlít a Japánban ismert szertartáshoz.

A három bölcs majom, akik nem hallják, nem beszélik és nem látják a gonoszt.

(Wikipedia)

© 2017 Dharma Lélekközpont® (Három Majom Stúdió®*Mosolyiskola®*cheniNAerien®)- Holistic Center- Minden jog fenntartva.

Bemutatkozás

Free Joomla! templates by AgeThemes